Evapotranszspiráció
Az evapotranszspiráció azt írja le, hogy a kert mennyi vizet veszít a talajon és a növényeken keresztül. A kifejezés az evaporációból (a talajból és a nedves felületekről történő párolgásból) és a transzspirációból (a növények leveleken keresztüli vízleadásából) tevődik össze. Ez a veszteség az esővel és az öntözéssel együtt meghatározza, milyen gyorsan szárad ki a gyökérzóna, és mikor lesz ismét szükség vízre.
A MIYO kiszámítja az evapotranszspirációt öntözési körönként, így megmutatja, körülbelül mekkora volt a zónáid vízigénye az aktuális körülmények között. Részletesebb termékleírást a miyo.garden/pages/evapotranspiration oldalon is találsz.
Mi a lényeg minőségi szempontból?
Forró, napos és szeles napokon több víz párolog el; hűvös, borús vagy párás napokon jóval kevesebb. A sűrű növényzet főként a leveleken keresztül párologtat, a csupasz talaj inkább a felszínén keresztül veszít vizet. A száraz talaj ráadásul kevesebb vizet ad le, mint a nedves – a növények és a talajfelszín ilyenkor „lefékezik” a veszteséget.
A MIYO nagyjából megbecsüli ezt a napi vízveszteséget, és egy jól értelmezhető értékre számítja át (milliméter naponta, ahol 1 mm ≈ 1 liter/m²). Közép-Európában a tavaszi és őszi tipikus értékek gyakran körülbelül 0,5–3 mm/nap között vannak, nyáron inkább 2–7 mm/nap jellemző – az időjárástól és a zónától függően jelentősen változhatnak.
Milyen adatok kerülnek figyelembevételre?
A számítás öntözési körönként a mérési értékek, a helyszíni időjárási adatok és a kertbeállításaid kombinációját használja.
1. Időjárás a helyszínen
A Cube-odhoz mentett időjárási adatokból (a vizsgált időszak, jellemzően az elmúlt kb. 24 óra átlagértékeiből) többek között a következő adatok kerülnek figyelembevételre:
- Levegő hőmérséklete
- Levegő páratartalma
- Légnyomás
- Szél
- Felhőzet és látótávolság (annak jelzésére, hogy mennyire jut át a napsugárzás)
- Csapadék (az adott időszakban lehullott eső)
Ezek a mennyiségek azt az éghajlati környezetet írják le, amely előidézi vagy mérsékli a párolgást.
2. A MIYO-érzékelő mérési adatai
Ha egy talajnedvesség-érzékelő hozzá van rendelve a körhöz, a MIYO többek között ezeket használja:
- Talajnedvesség – mennyire nedves jelenleg a talaj (szárazabb talaj → kisebb tényleges vízveszteség)
- Napsugárzás / fényerő – többek között az érzékelő napeleme és fénymérése alapján, az időjárási adatok kiegészítéseként
- Hőmérséklet az érzékelőnél (a rendszer általános képének részeként)
Érzékelő nélkül a helyi időjárás és a kör paraméterei képezik az alapot; a nedvességhez igazítás ilyenkor kimarad, illetve korlátozottabb.
3. A locsolási kör beállításai
Az alkalmazásban zónánként többek között ezeket adod meg:
- Talajtípus (pl. homokos, vályogos, agyagos, kevert) – a homokos talajok kevesebb vizet tárolnak, és általában gyorsabban kiszáradnak, az agyagosak pedig hosszabb ideig tartják meg a vizet
- Növénytípus (pl. gyep, sövény, ágyás/ágyásnövényzet, fák) – a különböző növények és a borítottság eltérő mértékben párologtatnak
- igény szerint további talaj-, illetve kerti jellemzők, amennyiben a körön be vannak állítva
A modell azt is figyelembe veszi, hogy a növények vízigénye az év során változik (nyári növekedési időszak, téli nyugalmi időszakok).
Potenciális és tényleges evapotranszspiráció
A MIYO nagy vonalakban két szintet különböztet meg:
- Potenciális evapotranszspiráció – legfeljebb mennyi víz párologhatna el, ha elegendő víz lenne a talajban (elsősorban az időjárás és a sugárzás hatására)
- Tényleges evapotranszspiráció – hozzávetőlegesen mennyi víz vész el valós körülmények között, ha figyelembe vesszük a talajnedvességet, a talajtípust és a növényzetet
Ha a talaj száraz, a tényleges veszteség gyakran jóval a lehetséges maximum alatt marad. Emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a víz mélyebbre is beszivároghat a talajba – a talajtól és annak nedvességétől függően eltérő mértékben.
Amit ezzel az alkalmazásban tehetsz
Az elmúlt órák/nap kiszámított evapotranszspirációját:
- manuálisan figyelheted, és az öntözést az évszakos és időjárásfüggő ingadozásokhoz igazíthatod (az eső-előrejelzéshez és hasonló helyzetekhez kapcsolódó finomhangolást a MIYO továbbra is a többi automatikus szabályon keresztül végzi), vagy
- automatikus használat: A kör öntözési beállításaiban aktiválhatod az evapotranszspirációhoz való igazítást. A MIYO ezután a kiszámított igényhez igazíthatja a tervezett öntözési időtartamot (hűvös/nedves időben kevesebbet, nagy párolgás esetén többet – ésszerű határokon belül). Opcionálisan megadhatod, hogy mely értékektől kezdve csökkentse az öntözést, és hogy ennek ellenére történjen-e minimális öntözés.
Az evapotranszspiráció nem helyettesíti sem az időablakot, sem a talajnedvesség alapján történő engedélyezést, sem az időjárásvédelmet (eső, szél, …). Ez egy további elem, amely az öntözés vízmennyiségét/időtartamát a zóna aktuális vízveszteségéhez igazítja. Az automatikus döntési logika részleteit az Automatikus öntözés alatt találod.
Rövid áttekintés
| Hatás | Szerepe a modellben (minőségileg) |
|---|---|
| Hőség, napsütés, szél, száraz levegő | Nagyobb vízveszteség |
| Felhők, hűvös idő, magas páratartalom, eső | kisebb vízigény / csapadék általi kiegyenlítés |
| Talajnedvesség (érzékelő) | száraz talaj → kisebb tényleges párolgás |
| Talajtípus | A zóna víztároló képessége és kiszáradási jellemzői |
| Növénytípus / évszak | mennyire „iszik” és borítja a területet a növényzet |
| Beszivárgás | A gyökérzónából lefelé elszivárgó víz |
Így az alkalmazásban érzékelheted, miért igényel egy forró, derült júniusi hét jelentősen több vizet, mint egy hűvös, borús nap – a MIYO pedig ennek megfelelően finomabban szabályozhatja az öntözést.