Az optimális öntözés
Hogyan működik a talaj vízháztartása?
A növények a gyökereiken keresztül veszik fel a vizet és a tápanyagokat, főleg abban a zónában, ahol a legtöbb finomgyökér található. A kertben ezek a finomgyökerek általában 10–60 cm mélységben helyezkednek el (növénytől függően). Természetesen vannak olyan növények, amelyek több méter mélyre gyökereznek, de ez a kertek szempontjából általában nem releváns, és itt nem kerül további tárgyalásra.
Miért fontos a gyökérzóna a öntözés szempontjából?
- Vízfelvétel: A növények a finom gyökereiken keresztül veszik fel a vizet.
- Táplálóanyag-elérhetőség: A tápanyagok a talajban csak oldott formában vehetők fel. Ezért a gyökérzónának megfelelően nedvesnek kell lennie, hogy a tápanyagok oldódjanak és a gyökerek elérhessék őket.
- Talajjellemzők: A tárolókapacitás, a vízelvezetés és a levegőkeringés a gyökérzónában meghatározza, hogy mennyi víz áll a növények rendelkezésére, mielőtt a talaj kiszárad vagy pangó víz keletkezik.
- Növény növekedés: A gyökérzónában a szárazság vagy a pangó víz gátolhatja a gyökérnövekedést, és a növényt stresszre érzékenyebbé teheti. Ezért a kiegyensúlyozott nedvesség elengedhetetlen.
A fiatal mangoldnövény gyökerénél szépen látszik, milyen gyorsan nőnek a gyökerek:

A talaj típusai
A talaj túlnyomórészt (>90%) ásványi összetevőkből áll, különböző szemcsemérettel, és szerves anyagokból (<10%).
Ásványi összetevők és azok szemcseméretei
A talaj ásványi összetevőit szemcseméretük szerint osztályozzák:
Homok: szemcseméret: 0,063–2 mm
Schluff: szemcseméret: 0,002–0,063 mm
Hang: Gabona mérete: < 0,002 mm
A gyakorlatban szinte csak kevert formák fordulnak elő, amelyeket agyag neveznek. A besorolás a talajháromszög segítségével történik, amely a keverési arányokat ábrázolja. Például:
Homokos agyag: 60 % homok, 30 % iszap, 10 % agyag
Agyagos talaj: 35 % agyag, 40 % iszap, 25 % homok

agyag
A kis szemcseméret miatt a agyag nagyon erősen megköti a vizet. A legmagasabb vízmegtartó képesség, de a szoros kötődés miatt nem teljesen hasznosítható a növények számára. Alacsony beszivárgás, a talaj tömörödésének és a pangó víznek a veszélye.
A mezőgazdasági célokra a vályogos talajok nehezen megmunkálhatók, de nagyon termékenyek, ha jól szellőznek. A vályogos talajok Európában széles körben elterjedtek.
iszap (vagy iszap)
Schluffböden jó vízmegtartó képességgel rendelkeznek, ami kedvező a nagyobb nedvességigényű növények számára. Ásványi anyagokban gazdag, és jó tápanyagalapot biztosít. Hajlamos a tömörödésre, kérgesedésre és iszaposodásra.
Alkalmas zöldségek számára, mint a burgonya, káposzta, spenót és céklák, virágos növények számára, mint az aszterek, phloxok és harangvirágok, valamint gyümölcsök számára, mint az alma- és cseresznyefák, amelyek az egyenletes nedvességet kedvelik.
Homok
A homokos talajokban a víz gyorsan elszivárog, alacsony a vízmegtartó képességük, és a tápanyagok könnyen kimosódnak. Gyakrabban igényelnek öntözést, de kisebb mennyiségben.
A homokos talajok jó vízelvezetésükkel, laza szerkezetükkel és gyors felmelegedésükkel jól alkalmazkodnak a száraz körülményeket kedvelő és a pangó vízre érzékeny növényekhez. Ilyenek például a fűszernövények és a mediterrán növények, mint a levendula és a rozmaring, a napraforgó, a sárgarépa, a retek.
agyag
Jó egyensúly a vízmegtartó képesség és a vízelvezetés között. A vályogos talajok elegendő vizet tárolnak a növények számára, de nem hajlamosak a pangásra, mint az agyagos talajok. Magas tápanyagtároló képességük és laza szerkezetük miatt a vályogos talajok szinte minden növényfajta számára alkalmasak. A vályogos talajok optimálisak a gabonatermesztéshez (búza, árpa), zöldségekhez (burgonya, hagyma) és gyümölcsültetvényekhez.
Milyen tulajdonságai vannak a talajtípusoknak
1. Homokos talajok
Organikus anyag arány: 1–2 %
Leírás: A homoktalajok alacsony képességgel rendelkeznek szerves anyagok tárolására, mivel alacsony felülettel és gyenge tápanyagtárolással bírnak. A szerves anyagok gyorsabban lebomlanak és kimosódnak.
Víztárolás:
Alacsony termékenység
Kis vízmegtartó kapacitás, gyors vízveszteség
A humusz- vagy komposztadagolás szükséges a javításhoz.
A növények gyakran csak rövid ideig férnek hozzá a vízhez.
Megfelelő öntözés: Gyakori, de kis vízadagok a felszíni nedvesség megőrzésére.
2. Iszapos talajok
Organikus anyag arány: 2–4 %
Leírás: A silty talajok közepes szerkezettel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a szerves anyag mérsékelt tárolását. Elősegítik a szerves anyagok egyenletes lebomlását.
Jellemzők:
Jó víztároló kapacitás
Közepes termékenység
Érzékeny a szél és víz általi erózióra, ezért mulcs vagy szerves takaró rétegek ajánlottak.
Megfelelő öntözés: Egyenletes öntözés közepes mennyiségekkel
3. Agyagos talajok
Organikus anyag arány: 3–6 %
Leírás: A vályogtalajok a legjobb keverékét kínálják a vízmegtartásnak, tápanyagok elérhetőségének és a lebomlási sebességnek. Elősegítik a humusz felépítését és tárolását.
Jellemzők:
Megfelelő öntözés: Közepes vízadagok nagyobb időközönként. Rugalmas, általában jól tűri a hosszabb száraz időszakokat és a sok vizet is.
4. Agyagos talajok
Organikus anyag arány: 2–5 %
Leírás: A vályogpadlók a finom részecskéik miatt jól tárolják a szerves anyagokat, de a lassú légcsere gátolhatja a lebomlást, különösen pangó víz esetén.
Jellemzők:
Megfelelő öntözés: Hosszabb, lassú öntözés kis vízmennyiségekkel a egyenletes nedvesség elérése érdekében.
5. Mocsári talajok (különleges eset)
Organikus anyag arány: 30–90 %
Leírás: A mocsári talajok túlnyomórészt szerves anyagból állnak, mivel a lebomlás vízzel telített körülmények között erősen lelassul.
Jellemzők:
Nagyon magas vízmegtartó kapacitás
Tápanyagban szegény, mivel az organikus anyagok alig bomlanak le.
Extrem oxigénszegény, ezért a mezőgazdaság számára általában alkalmatlan.
Értékes CO2 tároló
Feldkapacitás és wilting pont: A talaj vízmegtartó képessége
Két központi fogalom a talaj vízgazdálkodásában a mezőkapacitás és a szárazsági pont vagy wilting point.
- Terepkapacitás
A mezőkapacitás azt a maximális vízmennyiséget írja le, amelyet a talaj eső után tárolni tud, anélkül, hogy a felesleges víz elfolyna. - Melyik pont
A wilting point az az állapot, amikor a talaj annyira kevés vizet tartalmaz, hogy a növények már nem tudnak vizet felvenni, és kezdenek hervadni.
A terület a mezőkapacitás és a wilting point között vízként áll a növények rendelkezésére, és növények által elérhető víz néven ismert.
A talajtípus és a mezőkapacitás közötti összefüggés
A következő áttekintő táblázat a talajkapacitást, a szárazsági pontot és a növények által elérhető vizet (PVW) mutatja be különböző talajtípusok esetében. Az értékek átlagértékek, mivel függenek olyan tényezőktől, mint az organikus tartalom, a talajszerkezet és a tömörödés:
Feldkapacitás és wilting pont
Talajtípus |
Feldkapacitás (% térfogat) |
Welkepunkt (% térfogat) |
Növények által elérhető víz (PVW) (% térfogat) |
Megjegyzések |
Homokos talaj |
5–15 |
1–5 |
4–10 |
Nagyon alacsony vízmegtartó képesség, a víz gyorsan elfolyik. Gyakori öntözés szükséges. |
Iszapos talaj |
20–35 |
7–15 |
13–20 |
Jó vízmegtartó képesség, de érzékeny az erózióra. |
Vályogos homok |
15–25 |
5–10 |
10–15 |
Javított vízmegőrzés tiszta homokhoz képest. |
Agyagos talaj |
30–45 |
10–20 |
20–25 |
Optimális talaj mezőgazdasághoz, kiegyensúlyozott tároló- és vízelvezető tulajdonságok. |
Toniger agyag |
35–50 |
15–25 |
20–25 |
Magas vízmegtartás, de potenciálisan lassú vízelvezetés. |
A hangszín fülke |
40–60 |
20–30 |
15–30 |
Magas víztároló kapacitás, de a növények számára a víz kevésbé elérhető, mivel erősen kötött. |
Moorboden |
70–90 |
30–50 |
40–60 |
Extrém magas vízmegtartás szerves anyagok által, a tápanyaghiány gyakran probléma. |
Organikus anyagok (humusz)
Az organikus anyagokat, mint például az elhalt növényi anyagokat, gyökereket és mikroorganizmusokat humusznak nevezzük. A humuszt a talajban lévő mikroorganizmusok folyamatosan lebontják, ezzel növényi táplálékká alakítva.
- A humusz javítja a vízmegtartást, a talajszerkezetet és a tápanyagok elérhetőségét.
- A szerves anyagok hozzájárulnak a makro- és mikropórusok kialakulásához, amelyek fontosak a víz- és levegőkeringés szempontjából.
- A magas humusztartalmú talajok több növények által elérhető vizet tudnak tárolni.

Mi az evapotranszpiráció?
Az evapotranszpiráció az evaporációból (a víz elpárolgása a talajból) és a transzspirációból (a víz leadása a növények által) áll. Ezek a folyamatok együtt a beszivárgással meghatározzák, hogy a víz milyen gyorsan veszít a gyökérzónából.
A tényezők, amelyek befolyásolják az evapotranszpirációt
- Klíma: Magas hőmérséklet, közvetlen napfény, száraz levegő és szél felgyorsítja a víz párolgását.
- Talajborítás: Sűrű növényzet csökkenti a közvetlen talajpárolgást, de növeli a transzspirációt.
- Talaj: A homokos talajok gyorsabban száradnak ki, míg az agyagos talajok hosszabb ideig tartják a vizet.
Mik a tipikus evapotranszpirációs értékek?
Az evapotranszpiráció heti mennyisége Közép-Európában tavasszal és ősszel 4 mm és 20 mm között mozog, nyáron pedig 15 mm-től 50 mm-ig terjed. 1 mm 1 liter víz/m²-nek felel meg. Ezt a vízveszteséget csapadékkal vagy öntözéssel kell kompenzálni, hogy a növények megfelelő ellátásban részesüljenek. Az evapotranszpiráció nagy ingadozásait figyelembe kell venni az öntözés során.
Hogyan számítja ki MIYO az evapotranszpirációt
MIYO kiszámítja az evapotranszpirációt minden öntözési köröd számára a helyszín időjárási adatai, a megadott talajtípus és a érzékelő által mért napfényintenzitás és talajnedvesség alapján.

Tippek a fenntartható öntözéshez
- A talajtípus figyelembevételével: A homokos talajok gyakrabban, de kisebb vízadagokat igényelnek, míg az agyagos talajok nagyobb, ritkábban elosztott vízmennyiségeket tolerálnak. A MIYO rendszerben az összes öntözési paraméter a megadott előírások alapján beállítható, és szükség esetén a kert igényeihez egyénileg igazítható.
- Evapotranszpiráció figyelése: MIYO a mért és továbbított adatok alapján pontosan kiszámítja az evapotranszpirációt minden öntözési kör számára. Így az öntözés pontosan kompenzálja a párolgás és transzpiráció által okozott vízveszteségeket.
- Öntözési időpont optimalizálása: Ha reggel korán öntözöl, mielőtt meleg lenne, csökkented a párolgás miatti vízveszteséget. A délután is lehetőség. Kerüld az öntözést este vagy éjszaka, mivel a leveleken hosszú ideig tartó nedvesség gombás betegségek kialakulását segítheti elő. A MIYO alkalmazásban néhány kattintással beállíthatod az időpontokat minden napra.
- Csepegtető öntözés: Ez a módszer közvetlenül a növény gyökeréhez juttatja a vizet, és minimalizálja az elpárolgás miatti veszteségeket.
- Mulcsozás: csökkenti a párolgást és biztosítja, hogy a víz tovább maradjon a gyökérzónában.
- Kerüld a túlöntözést: A pangó víz súlyos és tartós károkat okoz a növényeknek és a talajnak, ezért mindenképpen el kell kerülni. A legkényelmesebben egy okos MIYO öntözéssel lehet ezt megoldani. Mindenképpen kerülendők a fix időközönként működő öntöző számítógépek, mivel ezek elkerülhetetlenül folyamatosan túl- vagy alulöntözést okoznak.
- Öntözési intervallumok a növényhez igazítása: A sekély gyökérzetű kultúrák gyakrabban részesülnek vízben. A mély gyökérzetű növényeknek ritkábban van szükségük vízre, de nagyobb mennyiségben, hogy a mélyebb rétegeket is átitassák. Ezek a paraméterek a MIYO alkalmazásban nagyon egyszerűen a növény igényeihez igazíthatók.
- Talajnedvesség mérés: Talajérzékelők vagy egyszerű ásási tesztek segíthetnek a gyökérzónában a nedvesség figyelésében, és elkerülhetik a túlöntözést vagy a szárazság stresszét.
- A vízmegtartó kapacitás növelése: Az organikus anyagok (pl. humusz) a gyökérzónában javítják a vízmegtartó képességet és növelik a növények által elérhető víz mennyiségét.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
1. Mi a különbség a mezőkapacitás és a wilting point között?
A mezőkapacitás leírja a maximális vízmennyiséget, amelyet a talaj tárolni tud, míg a hervadási pont azt az állapotot határozza meg, amikor a növények már nem tudnak vizet felvenni.
2. Hogyan tudom meghatározni a növényeim vízigényét?
A vízigény az evapotranszpirációtól, a talajtípustól és a növénytípustól függ. A talajérzékelők segítenek a szükséglet pontos meghatározásában.
3. Melyik talajtípus tárolja a legjobban a vizet?
Agyagos talajok a legjobb kombinációt kínálják a vízfelvétel és -tárolás terén, míg a vályogos talajok ugyan sok vizet képesek megtartani, de azt rosszul teszik elérhetővé.
4. Hogyan számolhatom ki a növényeim vízigényét?
A vízigény az evapotranszpirációtól, a talajtípustól és a növényfajtól függ. Egy általános szabály, hogy a napi evapotranszpirációt (milliméterben) meg kell szorozni a termesztett területtel. MIYO a megadott paraméterek, a talajnedvesség-érzékelő által mért értékek és az internetes időjárási adatok alapján számítja ki a vízigényt.
5. Hogyan ismerhetem fel, hogy a talaj túl száraz vagy túl nedves?
Túl száraz: A növények hervadni kezdenek, és a talaj morzsásnak és keménynek érződik.
Túl nedves: A víz a felszínen gyűlik össze, vagy a talaj iszaposnak érződik (különösen agyagos talajoknál). A MIYO talajnedvesség-érzékelő egy pontos módszer a nedvesség nyomon követésére és az öntözési igény meghatározására.
A kulcs egy egészséges kerthez a megfelelő talajnedvesség. Nem túl száraz, de nem is túl sokáig nedves. Mindenképpen el kell kerülni a túlöntözést, mert ez talajtömörödéshez vezet, és értékes tápanyagok mosódnak ki. Az időzített öntözést ezért folyamatosan a szezonális és időjárási viszonyokhoz kell igazítani. Ezért javasoljuk, hogy érzékeny kertterületeken használja a MIYO nedvességérzékelőt.
Így vezérelheted intelligens öntözésedet a MIYO segítségével.
Oszd meg a kerted öntözési körökre. Azok a területek, amelyek hasonló vízigénnyel rendelkeznek, általában egy körbe összegyűjthetők. A szenzorok és szelepek későbbi módosítása és áthelyezése a MIYO segítségével gyerekjáték.
A víz megtakarítása érdekében a legjobb, ha hasonló vízigényű növényeket ültetünk egy területen. A érzékelő ennek a területnek egy reprezentatív helyére kell elhelyezni. A célzott vízellátás, pl. csepegtető öntözés, takarékosabb, mint a nagy területen történő öntözés, pl. locsolókkal. Az öntözést úgy kell megtervezni, hogy a terület egyenletesen legyen ellátva.
MIYO időzített és talajnedvesség-mérés alapján is öntözhet. A talajnedvesség-méréssel történő öntözés esetén is megadhatsz időintervallumokat, amikor az öntözés megtörténhet, a érzékelő segítségével. Az öntözési beállításokban beállíthatod a nedvesség alsó és felső határát. A természetes ingadozások elérése és a vízmegtakarítás érdekében ügyelj arra, hogy a nedvesség határokat elég távol helyezd el egymástól. Általában nem szükséges minden nap öntözni.
Az eső és az eső előrejelzés figyelembevétele opcionálisan beállítható mind az idővezérelt, mind az érzékelővel vezérelt áramköröknél.
A növények vízfogyasztásához való öntözés beállításait a MIYO alkalmazás körzeti öntözési beállításaiban végezheted el. Nincsenek általánosan érvényes előírások, hanem az értékeket egyedileg kell meghatározni a növények és a kert számára. A növények fajtája mellett figyelembe kell venni a helyet, a napfény irányát, a szélnek való kitettséget, a kiültetés módját és a kert talajának minőségét is. Minél ellenállóbb egy növény a szárazsággal szemben, annál mélyebbre állítható a MIYO érzékelő által mért talajnedvesség alsó határa. A számos beállítási lehetőség révén az intelligens MIYO öntözés egyaránt jól alkalmazható virágok és zöldségek, valamint fű és fák számára.
Használjon talajtakarót: Ha egy réteg talajtakarót ad a növények köré, segít megőrizni a talaj nedvességét azáltal, hogy csökkenti a párolgást. A talajtakaró emellett segít elnyomni a gyomnövekedést, szabályozza a talaj hőmérsékletét és hosszú távon javítja a talaj szerkezetét.
MIYO a legjobb garancia a kerted optimális vízellátására és a túlöntözés elkerülésére. A növények növekedési fázisaihoz való alkalmazkodás vagy a növények egészségének megfigyelése gyerekjáték a telefonodon.
"Válts most, és hagyd, hogy a okos MIYO öntözőrendszer elvégezze a munkát helyetted."