Hogyan vesznek fel vizet a növények?

Minden növény egyedi, és egyéni vízigénye van. Ez az időjárástól, évszaktól, talajtípustól és helytől függően változik. A növények a gyökereiken keresztül veszik fel a vizet és a tápanyagokat, főleg abban a zónában, ahol a legtöbb finom gyökér található. A kertben ezek a finom gyökerek általában 10–60 cm mélyen vannak a talajban (növénytől függően). Természetesen vannak növények, amelyek több méter mélyre gyökereznek, de a kertekben ez általában nem releváns.

Miért fontos a gyökérzóna az öntözés szempontjából?

• Vízfelvétel: A növények a finom gyökereiken keresztül veszik fel a vizet
• Tápanyag-ellátottság: A talajban lévő tápanyagokat csak oldott formában veszik fel. Ezért a gyökérzónának elég nedvesnek kell lennie, hogy a tápanyagok oldódjanak és elérhetők legyenek a gyökerek számára.
• Talajjellemzők: A gyökérzóna tárolókapacitása, vízelvezetése és levegőcseréje határozza meg, mennyi víz áll rendelkezésre a növények számára, mielőtt a talaj kiszáradna vagy pangó víz keletkezne.
• Növényi növekedés: A gyökérzónában lévő szárazság vagy pangó víz gátolhatja a gyökérnövekedést és a növényt stresszérzékennyé teheti. Ezért a kiegyensúlyozott nedvesség elengedhetetlen.

Egy fiatal céklanövény gyökerén jól látható, milyen gyorsan nőnek a gyökerek:

A talaj túlnyomórészt (>90%) különböző szemcseméretű ásványi összetevőkből és egy kisebb arányú szerves anyagból (<10%) áll.

Ásványi összetevők és szemcseméreteik

A talaj ásványi összetevőit szemcseméretük alapján osztályozzák:

Homok: szemcseméret: 0,063–2 mm

Iszap: szemcseméret: 0,002–0,063 mm

Agyag: szemcseméret: < 0,002 mm

Gyakorlatban szinte csak keverékformák fordulnak elő, amelyeket agyagnak neveznek. Az osztályozás a talajháromszög segítségével történik, amely a keverési arányokat mutatja. Például:

Homokos agyag: 60 % homok, 30 % iszap, 10 % agyag

Agyagos agyag: 35 % agyag, 40 % iszap, 25 % homok

1. Homoktalajok

Szerves anyag tartalom: 1–2 %

Leírás: A homoktalajoknak alacsony a képességük a szerves anyag tárolására, mivel kis felületük és rossz tápanyagmegőrzésük van. A szerves anyagok gyorsabban lebomlanak és kimosódnak.

Vízmegőrzés:

Alacsony termékenység

Alacsony vízmegtartó képesség, gyors vízveszteség

Javítást igényel humusz vagy komposzt hozzáadásával

A növények gyakran csak rövid ideig jutnak vízhez

Megfelelő öntözés: Gyakori, de kis mennyiségű vízadagok a felszíni nedvesség fenntartásához.

2. Iszaptalajok

Szerves anyag tartalom: 2–4 %

Leírás: Az iszaptalajok közepes szerkezetűek, amely mérsékelt szerves anyag tárolást tesz lehetővé. Elősegítik a szerves anyagok egyenletes lebomlását.

Jellemzők:

Jó vízmegtartó képesség

Közepes termékenység

Érzékeny a szél és víz okozta erózióra, ezért mulcsozás vagy szerves fedőréteg ajánlott

Megfelelő öntözés: Egyenletes öntözés közepes mennyiségekkel

3. Agyagtalajok

Szerves anyag tartalom: 3–6 %

Leírás: Az agyagtalajok kínálják a legjobb keveréket a vízmegtartás, tápanyag elérhetőség és lebomlási sebesség között. Elősegítik a humusz képződését és tárolását.

Jellemzők:

Megfelelő öntözés: Közepes mennyiségű vízadagok nagyobb időközönként. Rugalmasak, általában jól tűrik a hosszabb száraz időszakokat és a sok vizet is.

4. Vályogtalajok

Szerves anyag tartalom: 2–5 %

Leírás: A vályogtalajok finom részecskéik miatt jól tárolják a szerves anyagokat, de a lassú levegőcsere gátolhatja a lebomlást, különösen pangó víz esetén.

Jellemzők:

Megfelelő öntözés: Hosszabb, lassú öntözés kis vízmennyiségekkel az egyenletes átnedvesítés érdekében.

5. Tőzegtalajok (különleges eset)

Szerves anyag tartalom: 30–90 %

Leírás: A tőzegtalajok főként szerves anyagból állnak, mivel a lebomlás vízzel telített körülmények között nagyon lelassul.

Jellemzők:

Nagyon magas vízmegtartó képesség

Tápanyagszegény, mivel a szerves anyagok alig bomlanak le

Extrém oxigénhiányos, ezért általában nem alkalmas mezőgazdaságra

Értékes CO2 tároló

A talaj vízháztartásának két központi fogalma a mezőkapacitás és a fonnyadáspont vagy fonnyadási pont.

1. Mezőkapacitás
   A mezőkapacitás azt a maximális vízmennyiséget írja le, amelyet a talaj egy eső után képes tárolni anélkül, hogy a felesleges víz elfolyna.
2. Fonnyadáspont
   A fonnyadáspont az az állapot, amikor a talaj olyan kevés vizet tartalmaz, hogy a növények már nem képesek vizet felvenni, és elkezdenek fonnyadni.

A mezőkapacitás és a fonnyadáspont közötti tartomány a növények számára rendelkezésre álló víz, amelyet növények által felvehető víznek neveznek.

A talajtípus és a mezőkapacitás közötti összefüggés

A következő összefoglaló táblázat bemutatja a mezőkapacitást, a fonnyadáspontot és a növények által felvehető vizet (PVW) különböző talajtípusokra. Az értékek átlagértékek, mivel olyan tényezőktől függenek, mint az organikus anyag tartalom, a talajszerkezet és a tömörödés:

Az olyan szerves anyagokat, mint az elhalt növényi anyagok, gyökerek és mikroorganizmusok, humusznak nevezzük. A humuszt a talaj mikroorganizmusai folyamatosan lebontják, így növényi tápanyaggá alakítják.

• A humusz javítja a vízmegtartó képességet, a talajszerkezetet és a tápanyagok hozzáférhetőségét.
• Az szerves anyagok hozzájárulnak a makro- és mikropórusok kialakulásához, amelyek fontosak a víz- és levegőkeringés szempontjából.
• A magas humusztartalmú talajok több növény számára elérhető vizet képesek tárolni.

• Talajtípus figyelembevétele: A homoktalajok gyakrabban, de kisebb vízadagokat igényelnek, míg az agyagtalajok nagyobb, ritkábban elosztott vízmennyiséget bírnak el. A MIYO segítségével minden öntözési paraméter beállítható előírások alapján, és szükség esetén egyedileg igazítható a kert igényeihez.
• Evapotranszspiráció figyelése: A MIYO a mért és továbbított adatok alapján pontosan kiszámítja az evapotranszspirációt minden öntözőkörre vonatkozóan. Így az öntözés pontosan kiegyenlíti a párolgás és transzspiráció miatti vízveszteséget. További információkat itt találsz.
• Öntözési időpont optimalizálása: Ha korán reggel öntözöl, mielőtt meleg lesz, csökkented a párolgás miatti vízveszteséget. A délután is egy lehetőség. Kerüld az esti vagy éjszakai öntözést, mert a leveleken hosszú ideig megmaradó nedvesség elősegítheti a gombás betegségek kialakulását. A MIYO alkalmazásban néhány kattintással minden napra beállíthatod az időpontokat.
• Csepegtető öntözés: Ez a módszer közvetlenül a növény gyökeréhez juttatja a vizet, minimalizálva a párolgás miatti veszteséget.
• Mulcsozás: csökkenti a párolgást, és biztosítja, hogy a víz hosszabb ideig a gyökérzónában maradjon.
• Túlöntözés elkerülése: A pangó víz súlyos és hosszú távú károkat okoz a növényeknek és a talajnak, ezért mindenképpen kerülendő. A legegyszerűbben ezt egy okos MIYO öntözéssel lehet megoldani. Mindenképpen kerülendők a fix időközönként működő öntözőautomaták, mert azoknál elkerülhetetlen a túl- vagy alulöntözés.
• Öntözési intervallumok igazítása a növényhez: A sekély gyökerű növények gyakrabban igényelnek vizet. A mélyen gyökeresedő növények ritkábban, de nagyobb mennyiségben igénylik a vizet, hogy a mélyebb rétegeket átáztassák. Ezek a paraméterek a MIYO alkalmazásban könnyen a növény igényeihez igazíthatók.
• Talajnedvesség mérése: Talajérzékelők vagy egyszerű ásási tesztek segíthetnek a gyökérzóna nedvességének figyelésében, és a túlöntözés vagy szárazság miatti stressz elkerülésében.
• Vízmegtartó képesség növelése: A gyökérzónában lévő szerves anyagok (pl. humusz) javítják a vízmegtartó képességet, és növelik a növények számára elérhető vízmennyiséget.

A növényeid vízigénye a fajtájuktól, elhelyezkedésüktől, valamint az időjárási és talajviszonyoktól függ. Ezeket a tényezőket a MIYO figyelembe veszi a kerted öntözésekor.

Így járj el

• Oszd fel a kertedet öntözőkörökre. Azok a területek, amelyek hasonló vízigényűek, általában egy körbe foglalhatók. A MIYO-val a szenzorok és szelepek későbbi módosítása és átrendezése gyerekjáték.
• A víz megtakarítása érdekében a legjobb, ha hasonló vízigényű növényeket ültetsz egy területre. Az érzékelőt ennek a területnek egy reprezentatív pontján kell elhelyezni. A célzott vízellátás, például csepegtető öntözés, takarékosabb, mint a nagy területű öntözés, például sprinklerrel. Az öntözést úgy kell kialakítani, hogy a terület egyenletesen legyen ellátva.
• A MIYO öntözhet tisztán időzítéssel vagy talajnedvesség-méréssel is. Még a talajnedvesség-méréssel történő öntözés esetén is, amelyet a érzékelő végez, megadhatsz időablakokat, amikor az öntözés megtörténhet. Az öntözési beállításokban beállíthatod a nedvesség alsó és felső határát. A természetes ingadozások eléréséhez és a víz megtakarításához ügyelj arra, hogy a nedvességhatárokat elég távol állítsd be egymástól. Általában nem szükséges minden nap öntözni.
• Az eső és az eső-előrejelzés figyelembevétele opcionálisan beállítható időzített és érzékelővezérelt köröknél egyaránt. 
• A növények vízfogyasztásához igazított öntözést a MIYO alkalmazás körének öntözési beállításaiban végzed el. Nincsenek általánosan érvényes előírások, az értékeket egyedileg kell meghatározni a növények és a kert szerint. A növényfajta mellett figyelembe kell venni a helyszínt, a napfény irányát, a szélnek való kitettséget, az ültetés módját és a talaj minőségét is. Minél ellenállóbb egy növény a szárazsággal szemben, annál mélyebbre állítható a MIYO érzékelő által mért talajnedvesség alsó határa. A számos beállítási lehetőség révén az intelligens MIYO öntözés egyaránt jól alkalmazható virágokhoz, zöldségekhez, gyephez és fákhoz.
• Használj mulcsot: Ha egy réteg mulcsot helyezel a növényeid köré, az segít megőrizni a talaj nedvességét azáltal, hogy csökkenti a párolgást. A mulcs segít az is, hogy elnyomja a gyomok növekedését, szabályozza a talaj hőmérsékletét, és hosszú távon javítja a talajszerkezetet.

A MIYO a legjobb garancia a kerted optimális vízellátására és a túlöntözés elkerülésére. A növények növekedési szakaszaihoz vagy az egészségi állapotuk megfigyeléséhez való igazítást gyerekjáték elvégezni a telefonodon.